Mixing
Gothard Jenő
| Gothard Jenő | |
 | |
| Született | 1857. május 31. Herény |
| Elhunyt | 1909. május 29. (51 évesen) Herény |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök, csillagász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gothard Jenő témájú médiaállományokat. | |
Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tartalomjegyzék
1 Élete
2 Művei
3 Források
4 További információk
Élete
A Lyra gyűrűs-köd
A Lyra (Lant) az égi térképen
1857-ben született a Vas vármegyei Herény községben. Régi Vas vármegyei nemes családból.
Apja földbirtokos volt. Testvérei Sándor és István is a tudományoknak élt.
A Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol tanára volt a neves fizikus, Kunc Adolf is. Már ekkor komoly érdeklődést mutatott a fizika iránt, otthon saját kis laboratóriumában kísérletezett, a kísérletekhez saját maga készítette eszközeit is.
1875-ben érettségizett, s tanulmányait Bécsben, a Politechniche Hohschule gépészmérnöki szakán folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal, a csillagászati fényképezéssel, finommechanikai műszerek tervezésével, készítésével.
A gépészmérnöki diploma megszerzése után nem vállalt mérnöki munkát, hanem szülőhelyén, Herényben, saját laboratóriumában dolgozott tovább, ahol elméleti önképzéssel, műszerek készítésével foglalkozott.
Itt készített műszerei, újításai felkeltették a szakemberek érdeklődését is.
1879-ben meghívták Székesfehérvárra, az országos ipari kiállításra, ahol megismerkedett Konkoly-Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászat megteremtőjével is. Közben látogatást tett Európa jelentősebb csillagvizsgálóiban is, és az ott szerzett tapasztalatait felhasználva 1881-ben obszervatóriumot rendezett be herényi birtokán, ahol Sándor öccse segítségével végzett csillagászati megfigyeléseket. Eleinte csak vizuális megfigyeléseket végzett, később a színképelemzés, majd az égitestek fényképezése foglalkoztatta; asztrofizikával, az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott.
1882-ben egy meteorológiai állomást is létrehozott, melyben rendszeres méréseket végzett.
Ez a meteorológiai megfigyelő állomás szülőfalujában még halála után, 1918-ban is működött.
1883-ban öccsével, Sándorral dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról, e munkájuk elismeréseként 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society tagjaivá választották őket.
Gothard Jenőt 1884-ben az Astronomische Gesellschaft, a kor vezető európai csillagászainak egyesülete is tagjai közé választotta.[1]
Gothard Jenő 1885-ben tett először említést, hogy megkísérelte lefényképezni a Lyra gyűrűs ködében észlelt új csillagot. Kísérleteinek eredménye egy évvel később, 1886-ban érett be. Ekkorra sikerült a Lyra gyűrűs-köd (M 57) közepén egy 15-ös nagyságrendű csillagot elsőként lefényképeznie.[2][3]
Élete során több világraszóló felfedezést tett, melyekért több kitüntetést, elismerést is kapott:
Ő volt az első a hullócsillagok, üstökösök fényképen történt megörökítésében.
A röntgensugár felfedezésének bejelentése után néhány héttel már saját maga is készített röntgenfelvételeket.
Hazánkban először ő és Konkoly-Thege Miklós használt mikrofont és szerkesztett fonográfot.
1886-ban munkássága elismeréseként a bécsi Photographische Gesellschaft Voig Händer társaság - melynek 1883-tól tagja volt – ezüstéremmel tüntette ki.
1890-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak lett az igazgatója. Ő tervezte meg és az ő irányításával épült meg az első magyar vízerőmű, az ikervári a Rába-folyón.[1] A vízerőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával indította útjára a szombathelyi villamos vasutat.
1901-ben az akkor fellángolt Nova Persei megfigyelésébe még bekapcsolódott, de súlyos szívbetegsége miatt élete hátralevő éveiben már visszavonultan élt Herényen levő kastélyában.
1909. május 29-én Herényen érte a halál. A herényi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[4]
Művei
A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben (Budapest, 1882)
Egy új spectroscop (Budapest, 1883)
Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben (Budapest, 1883)
A Pons-Brooks üstökös spectroscopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon (Budapest, 1884)
Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben (Budapest, 1884)
A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása (Budapest, 1885)
Tanulmányok az égitestek photographálása terén : 1. rész (Budapest, 1885)
Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon (Budapest, 1885)- Az újabbkori csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai (1886)
- A photographia (1890)
Spektralphotographiai tanulmányok (Értekezés a természettud. kör. 1891)
Nova Aurigae spektruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával, (Értekezések a math. tud. kör. 1893)
Források
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 610–611. o.
- Farkas Dénes: A három Gotthard fivér munkássága (Vasi Szemle 1963)
- Konkoly-Thege Miklós: Emlékbeszéd Gotthard Jenőről (1910)
- Vécsey Zoltán: Az Élet- és Tudomány bemutatja Gotthard Jenőt a nagy csillagászt (1951)
- Bartha Károly: Gotthard Jenő (Term.Tud. Közlöny 1957)
- Bencze Sándor: Gotthard Jenő (1957)
- Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (1958)
↑ ab Szabó M. Gyula: Csillagászat és örökségápolás. Élet és Tudomány, 2014. március 21. 372-373. oldal
↑ Observing and Cataloguing Nebulae and Star Clusters: From Herschel to Dreyer's New General Catalogue. Cambridge University Press, 42–43. o. (2010). ISBN 0-521-19267-6
↑
Crossen, Craig, Rhemann, Gerald. Sky Vistas: Astronomy for Binoculars and Richest-Field Telescopes. Springer (2004). ISBN 3-211-00851-9. OCLC 52424007
↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
További információk
|
Csillagászatportál 
